A sávszélesség fogalma nem csak a hírközlési mérnököknek kell aggódniuk. A sávszélesség az ipari szervorendszerekben is alapvető fogalom. A szervorendszer parancsokra való reagálásának sebességét a szervó sávszélessége határozza meg.
A nagy pontosságot és érzékenységet igénylő mozgásvezérlő rendszerek esetében ez létfontosságú információ.
Ebben a cikkben a szervósávszélesség fogalmát, technikai vonatkozásait és a modern irányítástechnikában betöltött szerepét tárgyaljuk.
Mi a szervó sávszélesség?
A szervó sávszélesség azt méri, hogy milyen gyorsan szervorendszer pontosan tudja követni a változó bemenetet.
A "követés" kifejezés arra utal, hogy egy szervorendszer mennyire jól követ egy kívánt bemeneti jelet. Ha egy rendszer megfelelően követi a jelet, akkor a kimenete mind amplitúdójában, mind fázisában szorosan illeszkedik a bemeneti jelhez, ami azt jelenti, hogy a rendszer pontosan követi a parancsolt mozgásokat vagy pozíciókat.
A szervó sávszélességgel kapcsolatban két alapvető műszaki meghatározás létezik:
- Követési teljesítmény (90% Amplitúdó): Egy rendszer akkor tekinthető követésesnek, ha kimenete eléri a bemeneti amplitúdó legalább 90% értékét, azaz kevesebb, mint 10% hiba. Ez egy gyakorlati mérőszáma annak, hogy a rendszer mennyire jól követi a jeleket a valós használatban.
- Sávszélességi határ (-3 dB pont, 70,7% amplitúdó): A sávszélesség formálisabb meghatározása az a frekvencia, ahol a zárt hurok válasza -3 dB-rel csökken, a kimeneti amplitúdó a bemenet 70,7%-ére csökken. Ezen a ponton a terhelésre jutó teljesítmény a felére csökken, ami azt jelzi, ahol a nagyfrekvenciás követés romlani kezd.
- Sávszélesség a hurokerősítéstől függ, amely a növény, az érzékelő, a motor, a meghajtó és a szabályozó együttes válaszából származik. Ezek az elemek határozzák meg, hogy a rendszer milyen gyorsan és pontosan reagál a bemeneti változásokra.
Mi a szervó sávszélesség egyszerű kifejezésekkel?
Használjunk egy hasonlatot.
Képzelje el, hogy egy autót vezet egy tesztpályán a közlekedési kúpok között. Minél gyorsabban jönnek a kúpok (nagyobb frekvencia), annál gyorsabban kell kormányoznia, hogy elkerülje a kúpokat. Ha az autó pontosan kikerül minden kúpot, akkor a kormányzási reakciója feszes és nagy sávszélességű. Ha azonban a kormánykerék egy kicsit is laza, akkor késleltetés lép fel, a kormányreakció lassúvá válik, és elkezd kúpoknak ütközni: ez alacsony sávszélességű, ami azt jelenti, hogy a rendszer nem tud lépést tartani.
Gondoljon az amplitúdóra úgy, hogy milyen élesen forgatja a kereket.
90% amplitúdó mellett még mindig pontosan elkerüli a kúpokat (kevesebb, mint 10% hiba).
A -3 dB-es ponton (70,7% amplitúdó) a reakció gyengül - alulkormányzottá válik, és nehezen tudja tartani a lépést.
A szervorendszer ugyanígy működik: a nagyobb sávszélesség a bemeneti változások jobb és gyorsabb követését jelenti.
Mi a sávszélesség jelentősége a szervorendszerekben?
Az alábbiakban a sávszélesség fontosságát és a rendszer teljesítményére gyakorolt hatását tárgyaljuk, a frekvenciaválaszra, a szabályozási hurok nyereségére és a nagy sávszélesség következményeire összpontosítva.
Frekvenciaválasz és stabilitás
A szervorendszerekben a sávszélesség a frekvenciaválasz egyik legfontosabb szempontja, és a két fogalom szorosan összefügg. A frekvenciaválasz azt írja le, hogy egy rendszer mennyire jól tudja követni a bemeneti jeleket egy bizonyos frekvenciatartományban, míg a sávszélesség kifejezetten e frekvenciatartomány felső határát jelöli, ahol a rendszer még mindig pontosan tud reagálni.
Az amplitúdó- és fázisválasz elemzésével meghatározhatjuk, hogy a rendszer mennyire érzékeny és stabil a különböző frekvenciatartományokban.
A szervó sávszélességet befolyásoló tényezők
A szervó sávszélességet több tényező befolyásolja. A mechanikai jellemzők, mint a tehetetlenség, a súrlódás és a fogaskerék áttétel befolyásolja a válaszsebességet, a nagyobb tehetetlenség vagy súrlódás csökkenti a sávszélességet.
A motor specifikációi (AC vs. DC), a teljesítmény és a nyomaték befolyásolja a teljesítményt. A váltakozó áramú motorok hatékonyabbak, míg az egyenáramú motorok sávszélessége alacsonyabb. A vezérlőrendszer kialakítása, beleértve a visszacsatolási mechanizmusokat (kódolók, rezolverek) és a szabályozókat (PID vagy digitális), befolyásolja a pontosságot.
Hogyan kapcsolódik a szervo sávszélesség a szervorendszer vezérlő hurkaihoz?
A szervo sávszélesség szorosan kapcsolódik a szervorendszer szabályozási hurkaihoz, beleértve az áram-, sebesség- és pozícióhurkokat.
Minden egyes hurok olyan speciális funkciókért felelős, amelyek hozzájárulnak a rendszer általános teljesítményéhez, stabilitásához és reakciókészségéhez.
E hurkok sávszélessége határozza meg, hogy a rendszer milyen gyorsan és pontosan tud alkalmazkodni a parancsváltozásokhoz és a külső zavarokhoz.
- Vezérlőhurok hierarchia: A szervorendszerek gyakran szabályozási hurkok kaszkádját használják, ahol minden egyes hurok (áram, sebesség és pozíció) a szervovezérlés egy adott aspektusára összpontosít. Az egyes hurkok sávszélessége a hierarchiában betöltött szerepük alapján változik. Az áramszabályozó hurok, amely a legbelső, rendelkezik a legnagyobb sávszélességgel, hogy gyors és pontos válaszokat tegyen lehetővé. Ezután következik a sebességszabályozó hurok, majd a pozíciószabályozó hurok, amely a legkisebb sávszélességgel rendelkezik.
- A válaszadás gyorsasága és pontossága: A szabályozási hurok sávszélessége közvetlenül befolyásolja, hogy milyen gyorsan és pontosan tud reagálni a kijelölt parancs (áram, sebesség vagy pozíció) változásaira. A nagyobb sávszélesség lehetővé teszi, hogy a szabályozási hurok gyorsabban reagáljon a bemeneti változásokra, és ezáltal javítsa a rendszer teljesítményét.
- A rendszer stabilitása és teljesítménye: A rendszer stabilitásának fenntartása és az optimális teljesítmény elérése szempontjából döntő fontosságú e szabályozási körök sávszélessége közötti kölcsönhatás. Mindegyik hurkot úgy kell finomhangolni, hogy a sajátos igényeit úgy tudja kezelni, hogy az ne okozzon instabilitást a rendszer más részeiben.
- Együttműködő működés: Ezek a ciklusok összehangoltan működnek, az előző ciklus teljesítményére építve. Az áramszabályozó hurok gyors reakciója támogatja a sebességszabályozó hurkot a motor sebességének hatékony kezelésében, ami aztán lehetővé teszi a pozíciószabályozó hurok számára a motor pozíciójának pontos szabályozását.
Most pedig nézzük meg részletesebben a szabályozási körök három fő típusát: áram, sebesség és pozíció.
Kaszkádolt szabályozási hurkok
A szervorendszerekben a kaszkádos szabályozási körök egymásba ágyazott ciklusokból állnak, amelyek mindegyike egy adott paramétert szabályoz a saját sávszélességével. Ezek a hurkok együttesen kezelik az áramot, a sebességet és a pozíciót, biztosítva a pontos és stabil szabályozást. Minden hurok a saját feladatára van optimalizálva, a gyors árambeállításoktól a pontos pozicionálásig.
Jelenlegi hurok
Az áramhurok az áram szabályozásával szabályozza a motor nyomatékát.
A nagy sávszélesség lehetővé teszi a változó áramigényekhez való gyors alkalmazkodást, biztosítva, hogy a motor pontos nyomatékot generáljon a bemenetekre és zavarokra való gyors reagáláshoz.
- Funkció: Kezeli a motorba táplált áramot a pontos nyomatéktermelés biztosítása érdekében.
- Jelentősége: A gyors árambeállítások elengedhetetlenek a nyomaték pontosságának fenntartásához és a parancsváltozásokra és zavarokra való gyors reagáláshoz.
- Sávszélesség: Általában a legmagasabb a szabályozási körök között, hogy megkönnyítse a gyors és pontos áramszabályozást.
Sebesség hurok
A kaszkádos vezérlési struktúra közepén elhelyezkedő sebességhurok mérsékelt sávszélességgel rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a motor pontosan tartsa magát a parancsolt sebességprofilhoz. Ez a hurok az áramhurok által termelt nyomatékot állítja be a kívánt sebesség fenntartása érdekében.
- Funkció: A sebességhurok szabályozza a motor sebességét, hogy kövesse a megadott sebességparancsot, biztosítva a motor zökkenőmentes és hatékony működését.
- Jelentősége: Ez kulcsfontosságú a sima és pontos sebességszabályozáshoz, a terhelés zavarainak és tehetetlenségének kompenzálásához, hogy fenntartsa a konzisztens teljesítményt.
- Sávszélesség: A sávszélesség itt kisebb, mint a jelenlegi huroké, de elég nagy ahhoz, hogy a dinamikus sebességváltozásokat instabilitás nélkül kezelje. Ez az egyensúly elengedhetetlen a kívánt teljesítmény fenntartásához, miközben elkerülhetők a rezgések.
Pozíciós hurok
A pozícióhurok a legkülső, legkisebb sávszélességű hurok. Ez vezérli a motor vagy a terhelés pontos pozicionálását. A sebességhurokból származó bemenetet használja a motor pozíciójának beállításához, biztosítva, hogy a terhelés végső pozíciója pontos és összhangban legyen a bemeneti paranccsal.
- Funkció: A pozícióhurok úgy kezeli a motor vagy a terhelés pozícióját, hogy az megfeleljen a parancsolt pozíciónak, biztosítva a pontosságot és a következetességet.
- Jelentősége: Pontos pozicionálást biztosít, korrigálja a helyzeti hibákat a kívánt eredmény elérése érdekében, ami elengedhetetlen a nagy helyzeti pontosságot igénylő alkalmazásokhoz.
- Sávszélesség: Ennek a huroknak a sávszélessége a legalacsonyabb a szabályozási hurkok közül, ami az áram- és sebességbeállításokhoz képest lassabb és ritkább pozícióváltozások szabályozására alkalmas.
Hogyan mérik a szervó sávszélességet?
A szervó sávszélességet általában hertzben (Hz) vagy radián/másodpercben (rad/sec) mérik.
A szervo sávszélesség mérése több technikát foglal magában a rendszer frekvenciaválaszának és a bemeneti parancsok pontos követésére való képességének meghatározására - szinuszos bemeneti teszt, bode plot elemzés és zárt hurok átviteli függvény elemzés.
A szervó sávszélesség mérése
A szabványos szervorendszerek sávszélessége 15 Hz alatt van, a nagyobb rendszereké 1-2 Hz körül. A közvetlen meghajtású rendszerek sávszélessége elérte az 50 Hz-et. Az 1970-es években bevezetett nyomatékmotorok és nagy érzékenységű érzékelők javítják a pontosságot és csökkentik a holtjátékot, ami előnyös az olyan alkalmazások számára, mint a rakéták és műholdak.
A szervó sávszélesség mérésére több módszer is létezik:
Szinuszos bemeneti teszt
- Vizsgálati eljárás: Alkalmazzon alacsony frekvenciájú szinuszos jelet, majd fokozatosan növelje a frekvenciát.
- Adatgyűjtés: A kimeneti amplitúdó rögzítése és összehasonlítása a bemenettel.
- Sávszélesség meghatározása: Azonosítsa azt a frekvenciát, ahol a kimenet a bemeneti amplitúdó 70,7% értékére esik (-3 dB).
- A teszt előnyei: Intuitív módot biztosít a frekvenciaválasz és a teljesítmény mérésére.
Bode Plot elemzés
- Vizsgálati eljárás: Alkalmazzon egy frekvenciatartományt, és rögzítse az amplitúdó- és fázisválaszokat.
- Adatgyűjtés: Azonosítsuk a -3 dB pontot, ahol a kimenet a bemeneti amplitúdó 70,7%-je.
- Sávszélesség meghatározása: A stabilitás fázistartalékának értékelése.
- A teszt előnyei: Részletes betekintést nyújt a rendszer reakciójába, segít a stabilitási problémák azonosításában.
Zárt hurok átviteli függvény
- Vizsgálati eljárás: Elemezze a zárt hurkú rendszer bemeneti-kimeneti kapcsolatát a frekvenciatartományban.
- Adatgyűjtés: Mérje vagy modellezze a rendszer válaszát a sávszélesség meghatározásához.
- Sávszélesség meghatározása: A sávszélesség méréséhez a -3 dB pont meghatározása.
- A teszt előnyei: A rendszer dinamikájának és stabilitásának pontos mérését biztosítja.
Most, hogy tudjuk, mi a szervó sávszélessége és annak funkciója, itt az ideje, hogy megvitassuk, hogyan kapcsolódik a motor méretezéséhez és a szervorendszerben a teljesítményleadáshoz.
Mi a kapcsolat a sávszélesség, a motor méretezése és a teljesítményleadás között?
A szervó sávszélessége, a motor mérete és a teljesítményleadás szorosan összefügg. A nagyobb sávszélesség gyorsabb motorreakciót igényel, ami nagyobb gyorsulást és nagyobb teljesítményleadást eredményez, ami kihívást jelent a hőkezelés számára.
E tényezők kiegyensúlyozása biztosítja az optimális szervóteljesítményt és hosszú élettartamot.
Sávszélesség és huroknyereség
A szervo sávszélesség beállításának kritikus szempontja a vezérlőrendszer hurokerősítésének kezelése.
A nagyobb sávszélesség nagyobb hurokerősítést igényel, de ez a rendszer stabilitásával kapcsolatos kompromisszumokkal jár.
A nagyobb szervo sávszélesség elérése a vezérlőrendszer hurokerősítésének növelésével jár.
A nagyobb hurokerősítés nagyobb rendszerreakciót eredményez, de gondos hangolást igényel az instabilitás elkerülése érdekében.
Stabilitási korlátozások
Az elérhető maximális sávszélességet a stabilitási tényezők, például a fázistartalék és az erősítési tartalék korlátozzák.
A fázistartalék biztosítja a stabilitást a kívánt sávszélességű frekvencián, míg az erősítéstartalék megakadályozza a rezgéseket, amikor a fázis eléri a -180 fokot.
- Fázismarzs: Ez azt méri, hogy a rendszer a fáziskésleltetés szempontjából milyen messze van az instabilitástól, biztosítva, hogy a rendszer képes legyen kezelni a vezérlőjel változásait anélkül, hogy instabillá válna. A megfelelő fázistávolság döntő fontosságú a stabil működéshez, különösen nagyobb sávszélességeknél.
- Nyereségtartalék: Ez a határérték jelzi, hogy mennyivel növelhető az erősítés, mielőtt a rendszer instabillá válik. A megfelelő erősítési különbözet elengedhetetlen a rezgések megelőzéséhez és a stabil teljesítmény biztosításához.
Teljesítményleadás
A nagyobb sávszélesség gyorsabb gyorsulást követel a motortól, ami növeli az erőket és a teljesítményleadást, ami termikus kihívásokat jelent.
- Fokozott erők: A nagyobb sávszélesség nagyobb erőkifejtést igényel a motor részéről a gyorsabb reakciók érdekében. Ez nagyobb áramfelvételt és nagyobb hőleadást eredményez, mivel a motor folyamatosan alkalmazkodik a bemeneti változásokhoz. Minél gyakrabban gyorsít vagy lassít a motor, annál több energia vész el hő formájában.
- Hőmérsékleti határértékek: A motor hőkapacitása korlátozza az elérhető sávszélességet. A gyorsabb reakciókból származó túlzott hő hőtermelés termikus elszabaduláshoz vezethet, ami rontja a hatékonyságot és túlmelegedést okozhat, ha nem történik megfelelő hűtés. Ennek megelőzése és a stabil teljesítmény fenntartása érdekében elengedhetetlen a megfelelő hűtés.
Motor méretezése
A motorok méretezését nemcsak a terhelési követelmények befolyásolják, hanem a teljesítményleadás és a hőkapacitás kezelésének szükségessége is. A nagyobb hőkapacitású (magasabb Km-értékekkel jelzett) motorok túlmelegedés nélkül képesek kezelni a nagy sávszélességű műveletek során keletkező hőt.
- Termikus kapacitás: A nagyobb hőkapacitással tervezett motorok több hőt tudnak elvezetni, ami nagyobb sávszélességű működést tesz lehetővé.
- Méretezési megfontolások: A motorok megfelelő méretezése magában foglalja olyan motorok kiválasztását, amelyek képesek kezelni a nagyobb sávszélesség által megszabott hőterhelést, biztosítva a megbízható és hatékony teljesítményt.
Ha a motor túl nagy, az csökkenti a sávszélességet és a hatékonyságot. Ha túl kicsi, akkor túlzott teljesítményleadást okozhat, és meghibásodással járhat. Az alulméretezett motor maximális áramerősséggel működik, és túlzott hőt termel, ami megterheli a tekercseket, ami termikus túlterheléshez és a motor élettartamának csökkenéséhez vezethet.
Mi az a nagy sávszélességű szervorendszer?
A nagy sávszélességű szervorendszert úgy tervezték, hogy gyorsan reagáljon a bemeneti parancsok és a zavarok változásaira.
Ezt a reakciókészséget a szabályozási körök, különösen az áram-, sebesség- és pozícióhurok nagyfrekvenciás válaszával érik el.
A nagy sávszélességű szervorendszereket meghatározó fő jellemzők a következők;
- Magas reakcióképesség: A nagy sávszélességű szervorendszer gyorsan alkalmazkodik a bemeneti parancsok változásaihoz, biztosítva a pozíció, a sebesség és a nyomaték pontos szabályozását. Ez a gyors alkalmazkodás létfontosságú a gyors és pontos mozgásokat igénylő alkalmazásokban.
- Gyors ülepedési idő: Ezek a rendszerek csökkentik a kívánt pozíció vagy sebesség eléréséhez szükséges időt, javítva az általános teljesítményt. A gyorsabb beállási idő azt jelenti, hogy a rendszer gyorsan stabilizálódhat egy parancsváltás után, ami javítja a hatékonyságot.
- Hatékony zavaráselhárítás: A nagy sávszélességű szervorendszerek képesek kezelni a nagyfrekvenciás zavarokat, fenntartva a stabilitást és a pontosságot még változó terhelési körülmények között is. Ez a képesség biztosítja a konzisztens teljesítményt a külső zavarok ellenére.
- Megnövelt teljesítményleadás: A nagyobb sávszélesség nagyobb motorerőt és gyorsulást tesz szükségessé, ami megnövekedett hőterhelést és energialeadást eredményez. Ennek a hőnek a kezelése elengedhetetlen a túlmelegedés megelőzése és a rendszer megbízhatóságának fenntartása érdekében.
Mi az az alacsony sávszélességű szervorendszer?
Az alacsony sávszélességű szervorendszer olyan alkalmazásokhoz készült, ahol a bemeneti változásokra és zavarokra való gyors reagálás kevésbé kritikus. Ezekben a rendszerekben a szabályozási erősítéseket alacsonyabb értékekre állítják be, ami csökkentett frekvenciaválaszhoz vezet.
Ez alkalmassá teszi őket olyan alkalmazásokhoz, amelyek inkább stabil és egyenletes vezérlést igényelnek, mint gyors és dinamikus teljesítményt. Néhány kulcsfontosságú tényező, amelyre érdemes odafigyelni:
- Alacsonyabb reakcióképesség: Az alacsony sávszélességű szervorendszerek lassabban alkalmazkodnak a bemeneti parancsok változásaihoz. Ez a lassabb reakció előnyös lehet olyan alkalmazásokban, ahol fontos a túllendülés és a rezgések minimalizálása.
- Hosszabb ülepedési idő: Ezek a rendszerek több időt vesznek igénybe a kívánt pozíció vagy sebesség eléréséhez, ami elfogadható olyan esetekben, amikor a nagy sebességű teljesítmény nem elsődleges fontosságú. Ez a jellemző olyan alkalmazásokhoz alkalmas, ahol a pontosság fontosabb, mint a sebesség.
- Korlátozott zavaráselhárítás: Az alacsony sávszélességű rendszerek kevésbé hatékonyan kezelik a nagyfrekvenciás zavarokat. Megfelelőek azonban a viszonylag stabil és kiszámítható terhelési körülményekkel rendelkező alkalmazásokhoz.
- Csökkentett teljesítményleadás: Az alacsonyabb sávszélesség kisebb motorerőt és gyorsulást eredményez, ami csökkenti a hőterhelést és a teljesítményleadást. Ez a jellemző az alacsony sávszélességű rendszereket energiatakarékosabbá és hőtechnikailag könnyebben kezelhetővé teszi.
Hogyan válasszunk a nagy és az alacsony sávszélesség között?
A megfelelő sávszélesség kiválasztása egy szervorendszerhez számos olyan tényező értékelését jelenti, amelyek hatással vannak a teljesítményre, a stabilitásra és a hőkezelésre.
Az alábbiakban a legfontosabb szempontokat ismertetjük, amelyek segítségével eldöntheti, hogy a nagy vagy az alacsony sávszélességű alkalmazást választja-e.
Alkalmazási követelmények
- Gyorsaság és precizitás: A gyors reagálást és nagy pontosságot igénylő alkalmazásokhoz, mint például a robotika, a CNC megmunkálás és a félvezetőgyártás, nagy sávszélességre van szükség. Ezeknek a rendszereknek gyorsan kell reagálniuk a vezérlőjelekre, és pontos mozgásokat kell fenntartaniuk.
- Stabilitás és simaság: Az alacsony sávszélesség jobban megfelel olyan alkalmazásokhoz, ahol a sima és stabil működés fontosabb, mint a sebesség, mint például a szállítórendszerek és az anyagmozgatás. Ezeknek az alkalmazásoknak előnyösek a lassabb, szabályozottabb mozgások.
Terhelési jellemzők
- Dinamikus terhelések: A nagy sávszélességű rendszerek ideálisak a gyorsan változó terhelésű alkalmazásokhoz. Gyorsan tudnak alkalmazkodni a vezérlési pontosság és stabilitás fenntartásához, így biztosítva, hogy a teljesítményt ne veszélyeztessék a hirtelen változások.
- Stabil terhelések: Az állandó és kiszámítható terhelésű alkalmazásokhoz elegendő az alacsony sávszélesség. Ezek a rendszerek hatékonyan tudják szabályozni a terhelést anélkül, hogy gyors beállításokra lenne szükség, így stabilabbá és könnyebben kezelhetővé válnak.
Zavarás visszautasítása
- Nagyfrekvenciás zavarok: A nagy sávszélességű rendszerek kiválóan képesek a nagyfrekvenciás zavarok visszaverésére. Ez a képesség segít fenntartani a pontosságot és a stabilitást a gyakori vagy kiszámíthatatlan változásokkal járó környezetben.
- Alacsony frekvenciájú zavarok: Az alacsony sávszélességű rendszerek megfelelőek olyan környezetben, ahol minimális a nagyfrekvenciás zavarok száma. Stabil vezérlést biztosítanak gyors válaszok nélkül, és alkalmasak kiszámíthatóbb beállításokra.
Hőkezelés
- Teljesítményleadás: A megnövekedett motorerő és gyorsulás miatt a nagy sávszélességű rendszerek több hőt termelnek. A túlmelegedés megelőzéséhez és a teljesítmény fenntartásához megfelelő hűtési és hőkezelési megoldásokra van szükség.
- Termikus korlátozások: Ha a hőkezelés aggodalomra ad okot, akkor az alacsony sávszélességű rendszerek előnyösebbek lehetnek. Kevesebb hőt termelnek, ami csökkenti a kiterjedt hűtési megoldások szükségességét és megkönnyíti a hőkezelésüket.
A rendszer stabilitása
- Fázis- és erősítési margók: A nagy sávszélességű rendszerek a stabilitás fenntartása érdekében a szabályozási nyereség gondos hangolását igénylik. A megfelelő fázis- és erősítési tartalékok biztosítása elengedhetetlen a rezgések és az instabilitás megelőzéséhez.
- Egyszerűség és robusztusság: A kis sávszélességű rendszereket általában könnyebb hangolni és karbantartani. Robusztus teljesítményt nyújtanak, kisebb instabilitási kockázattal, így alkalmasak olyan alkalmazásokhoz, ahol az egyszerűségre nagy hangsúlyt fektetnek.
Költség és összetettség
- Nagy sávszélességű rendszerek: Ezek a rendszerek jellemzően összetettebbek és drágábbak. Fejlett vezérlő algoritmusokat, nagy teljesítményű motorokat és hűtőrendszereket igényelnek a megnövekedett hőterhelés kezeléséhez.
- Alacsony sávszélességű rendszerek: A kis sávszélességű rendszerek egyszerűbbek és költséghatékonyabbak. Alkalmasak a költségtakarékos alkalmazásokhoz, ahol a nagysebességű teljesítmény nem lényeges, és alacsonyabb költséggel megbízható vezérlést biztosítanak.
Következtetés
A szervó sávszélesség sebességének optimalizálása nem nehéz feladat, csak a rendszer beállítását, a huroknyereséget és a visszacsatolási hurkokat kell javítania és beállítania.
A szervorendszer legnagyobb teljesítményének eléréséhez biztosítsa a legnagyobb sávszélességet és a legnagyobb szabályozási huroknyereséget. Továbbá a megfelelő kalibrálás biztosításával, a kiváló minőségű alkatrészek használatával és a zaj minimalizálásával jelentős javulást érhet el a rendszer teljesítményében.
