A negyedik ipari forradalom kellős közepén vagyunk.
Míg a harmadik ipari forradalom az egyes gépek számítógépesítésével kezdődött, addig a negyedik ipari forradalomban olyan intelligens gyárak fejlődnek ki, amelyekben a gépek az interneten keresztül a gyártás minden szakaszában megosztják egymással az adatokat.
E gyakorlatok szabványai a dolgok ipari internete (IIoT) vagy az Ipar 4.0 néven váltak ismertté.
Mit jelent a "tárgyak internete"?
A tárgyak internete a világ minden olyan elektronikus eszközének gyűjteménye, amely az internetre csatlakozik. Ez túlmutat a számítógépeken, okostelefonokon és táblagépeken; ide tartoznak a fitneszszalagok, a dajkakamerák, az okostelefonnal vezérelt villanykapcsolók, az önvezető autók és minden, ami a kettő között van.
Internetkapcsolattal az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos információk megoszthatók a világhálón, így hatalmas adatgyűjteményt hozva létre.
Ezek az adatok az egyszerű használati statisztikáktól kezdve a meghibásodást megelőző diagnosztikáig hihetetlenül értékesek lehetnek.
Intelligens gyárak
Az Ipar 4.0 (vagy IIoT) az IoT-t kisebb léptékben alkalmazza üzleti környezetben, különösen a gyártásban.
Az intelligens gyárak, ahogyan egyre ismertebbé válnak, olyan gépekből állnak, amelyek folyamatosan információt osztanak meg egymással.
Mivel a chiptechnológia egyre kisebb és olcsóbb, sokkal könnyebb számos érzékelőt beépíteni a gépekbe, és minden eddiginél több valós idejű működési adatot gyűjteni.
A webkapcsolat segítségével az összes géptől származó információk felhasználhatók a teljes gyártási folyamat teljes és részletes áttekintésének összeállításához, amely folyamatosan frissül és rögzül.
A gyártók használhatják a IIoT gép állapota az információk különböző módon történő felhasználása a termelékenység optimalizálása érdekében.
Hogyan segítik a szervohajtások és a mozgásvezérlés az Ipar 4.0-t?
Bár a modern kor szervohajtásait nem feltétlenül az IIOT szem előtt tartásával tervezték, a legtöbbjük valójában nagyon is alkalmas az Ipar 4.0 integrációra. Hogyan lehetséges ez?
A szervohajtások már számos alkatrészhez kapcsolódnak a gépben, amelyek közül sokan nincsenek közvetlenül a hálózathoz csatlakoztatva, mint például a motor, a visszacsatolás és az I/O komponensek. A szervohajtás a felépítéséből adódóan mindig információkat gyűjt ezekből az összetevőkből, hogy elvégezze a feladatát.
A szervohajtások saját áram-, feszültség-, hőmérséklet- és egyéb érzékelőkkel is rendelkeznek.
Így minden egyes szervohajtás rengeteg információval rendelkezik, beleértve a működési állapotot, az áramszinteket, a feszültségszinteket, a motor fordulatszámát, a motor pozícióját, a csarnokállapotokat, a hőmérsékletet, a szekvencia lépéseket, az I/O logikai állapotokat és még sok minden mást. A korábban említett alkatrészekkel ellentétben azonban a szervohajtások jellemzően hálózati buszon keresztül kapcsolódnak a vezérlőhöz. Ez azt jelenti, hogy már rendelkeznek egy kényelmes módszerrel mindezen adatok továbbítására.
A hálózati busz segítségével a vezérlő a rendszerben lévő minden egyes szervo tengely összes komponensétől megkapja az információkat. A vezérlő ezután össze tudja állítani ezeket az információkat, és a kívánt adatokat egy webes kapcsolaton keresztül elérhetővé tudja tenni.
A mozgásvezérléssel még csak a felszínét kezdtük el kapargatni az Ipar 4.0-nak. Míg az IIoT-t jelenleg leginkább diagnosztikai célokra használják a mozgásvezérlésben, a jövőben felhasználható lesz a szervohajtások távoli hangolására, firmware-frissítésekre, konfigurálásra és még sok másra!
